„A fejlődés alapjait csak magunkban keressük… csak az a mienk, amit önerőből értünk fel Sohasem jött létre nagy dolog ott, ahol a nemzet munkásai nem önmagukban, hanem másokban bíztak… A nemzeti nagyság alapja csak magában a nemzetben van.

— (Gróf Széchenyi István)

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

Zétényi Zsolt

MAGYARORSZÁGON GYÖKERES ALKOTMÁNYREFORM KELL!

Amikor a magyar ember, s így a régi korok alkotmányjogásza alkotmányról és alkotmányosságról beszél, azon nem valamilyen kinyomtatott törvényszövegek többé-kevésbé kusza halmazát érti, hanem magát a magyar életet: annak adottként teremtett és elfogadott arculatát, karakterét, koronkénti vonulatait, alapvető jelenségeit, egyszóval, a magyar élet mibenlétét.

Levelemben szinte kizárólag azon szempontokkal foglalkozom, amelyeknek nem megfelelő figyelembevétele, mellőzése szerintem később jóvátehetetlen következményekkel járhat.

Javaslataim:

1. Az „új alkotmány" szóhasználat helyett az „alaptörvény" fogalmának visszahozatalát, visszahonosítását tartom jónak, mert az felel meg a több évszázados (inkább évezredes) magyarországi hagyománynak, a történeti alkotmány törvényekből és ( egyre kevésbé jelentős szokásokból) alakult szerves folyamatának

Prof. Dr. Torma András Intézetigazgató egyetemi tanár Miskolci Egyetem

Új Alkotmányt a Magyar Köztársaságnak[1]

Bevezetés

Az állami szerveződés több évezredes fejlődését figyelembe véve az állapítható meg, hogy a végrehajtó hatalmat megvalósító közigazgatás három sajátos (kifejezetten erre rendelt), de egymással szorosan összefüggő alkotóelemnek - a szervezetnek, a működésnek és a személyzetnek - az összessége.[2]

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

 

A rendszerváltás óta a magyar közéletben időről időre felmerül egy új Alkotmány megalkotásának a gondolata.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Varga Zs. András:

Gondolatok Magyarország új alkotmányáról

--<<A kék hátterű szövegrészek Fáy Árpád megjegyzései: Itt kezdődik egy hozzászólás az alkotmányozáshoz. ez alatt a színvonal alatt csak a hivatali illetékesség pazarlásáról beszélhetünk.

Ebben az itt olvasható felfogásban még akár nemzetgyűlés is sorra kerülhet valahol a folyamat állomásaként. Ebben a megközelítésben kaphat értelmet annak felvetése, hogy a társadalomtudományok inspirálója lehet az alkotmányos gondolat, pontosabban az alkotmányosság mibenléte egyáltalán megfogalmazásra kerülhessen – érthetően és vitathatóan, megvédhetően és fejleszthetően a mai ember számára. -FÁ>>--

1.Az alkotmányozási helyzetről

Az Alkotmány nem kizárólag egy jogalkotói produktum, hanem egy ország életének keretét biztosító alapvető és élő szabályozás. Mára a rendszerváltozás utáni alkotmányos berendezkedés vitathatatlanul elveszítette legitimitását, támogatottságát. Annak ugyanis, hogy a tavaszi választásokon kétharmados törvényhozási felhatalmazottságot adott a kormánypártoknak, ráadásul úgy, hogy kettő kivételével az összes egyéni választókerületből elhozták a mandátumot, olyan következményei vannak, amely kilökte az alkotmányt a hétköznapokból. Mondjuk ki, ez rendkívüli helyzet, aminek a következményeit le kell vonnunk. A voksolás eredménye világos, és az oda vezető út is. A korábbi négy év csak úgy értékelhető, hogy lehetővé tette egy világosan elutasított kormánytöbbség hatalmon maradását. Azt, hogy a közjog milyen eróziót szenvedett ezalatt, egy február végi konferencián és az arról készült kötetben elég világosan kimutattuk.[1]

Új alkotmány?

A háttérben egy nagyon fontos esemény zajlik, amire nem fordítunk kellő figyelmet.

Ez az új alkotmány előkészítése. Több szempontból szeretnénk foglalkozni ezzel a témával:

  1. Miért kell nekünk új alkotmány, amikor egészen 1947-ig volt egy majdnem 800 évre visszatekintő alkotmányunk?
  2. Ha már új alkotmány, akkor ez mennyire biztosítja a jogfolytonosságot az 1947 előttivel?
  3. Milyen lesz az új államforma?
  4. Milyen lesz az új állam státusza: független, vagy EU tagállam?
  5. Mi fogja az új alkotmányt legitimizálni? Csak a 2/3-os többség, vagy esetleg népszavazás?

A sort lehetne már most tovább folytatni, hiszen minden kérdés további kérdéseket vet fel.

Mi szeretnénk a témának egy fórumot biztosítani,  olyan szakértők megszólaltatásával is, akik egyébként nem kapnak szélesebb nyilvánosságot.

Legyünk tisztába azzal, hogy a tét hatalmas:  ha egy viszonylag szabadon választott parlament egy olyan alkotmányt hoz, esetleg még egy népszavazással meg is erősíti, amelyik messzemenően nem felel meg a nemzeti érdekeknek, akkor nagyon hosszú ideig nekünk nem lesz mire hivatkozni, annál inkább az ellenségeinknek!

Az eddigi jelek sajnos mind ebbe az irányba mutatnak. 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- és JOGTUDOMÁNYI KAR

Dr. Salamon László elnök úrnak Alkotmány-előkészítő eseti bizottság

Tisztelt Elnök úr!

Felkérésének eleget téve mellékelten küldöm azokat az alapvető elveket és tételeket, amelyeket az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke az alkotmányozás megkezdett folyamatának alakításában, valamint céljainak és irányainak kijelölésében megfontolásra javasol.

A tanszéki vélemény mellett Dr. Sári János professor emeritus kérésére küldjük három tanulmányát, amelyeket a professzor úr az alkotmányozásban résztvevők szíves figyelmébe ajánl.

Budapest, 2010. szeptember 27.

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Dezső Márta

tanszékvezető egyetemi tanár

A hírt Szilvásy László, a Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnökségének titkára közölte.

Bulányi György a piarista fenntartású Kegyestanítórendi Tanárképző Főiskolán (1936-1943), illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1938-1943) magyar-német szakon végzett. 1943-ban szentelték pappá a piarista rendben.

HAGYÓ a rendhagyó

becsületet el-HAGYÓ

A BKV-t sz@rban HAGYÓ

hazugságokkal fel nem HAGYÓ

emlékezete ki-HAGYÓ

lehet folytatni.....

Én is kérek egy (jól fizetett) tanácsadói szerződést!

Ebből egy kóstoló:

Azt tanácsolom, már most vonuljon be önként a börtönbe, majd az ítéletbe beszámítják, így hamarabb szabadulhat.

Ezért az egy tanácsért nem kérek többet, mint 10 milliót.... (napi tarifa)
ÁFA nélkül, zsebbe....

Kenessey Csaba