„Ki fogja megoldani a magyarság problémáját? A következő nemzedék? Ne várjunk erre, mi vagyunk a következő nemzedék."

— (Szántai Lajos MOM-kultúrház, 2005.)

 

Prof. Dr. Torma András Intézetigazgató egyetemi tanár Miskolci Egyetem

Új Alkotmányt a Magyar Köztársaságnak[1]

Bevezetés

Az állami szerveződés több évezredes fejlődését figyelembe véve az állapítható meg, hogy a végrehajtó hatalmat megvalósító közigazgatás három sajátos (kifejezetten erre rendelt), de egymással szorosan összefüggő alkotóelemnek - a szervezetnek, a működésnek és a személyzetnek - az összessége.[2]

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

 

A rendszerváltás óta a magyar közéletben időről időre felmerül egy új Alkotmány megalkotásának a gondolata.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Varga Zs. András:

Gondolatok Magyarország új alkotmányáról

--<<A kék hátterű szövegrészek Fáy Árpád megjegyzései: Itt kezdődik egy hozzászólás az alkotmányozáshoz. ez alatt a színvonal alatt csak a hivatali illetékesség pazarlásáról beszélhetünk.

Ebben az itt olvasható felfogásban még akár nemzetgyűlés is sorra kerülhet valahol a folyamat állomásaként. Ebben a megközelítésben kaphat értelmet annak felvetése, hogy a társadalomtudományok inspirálója lehet az alkotmányos gondolat, pontosabban az alkotmányosság mibenléte egyáltalán megfogalmazásra kerülhessen – érthetően és vitathatóan, megvédhetően és fejleszthetően a mai ember számára. -FÁ>>--

1.Az alkotmányozási helyzetről

Az Alkotmány nem kizárólag egy jogalkotói produktum, hanem egy ország életének keretét biztosító alapvető és élő szabályozás. Mára a rendszerváltozás utáni alkotmányos berendezkedés vitathatatlanul elveszítette legitimitását, támogatottságát. Annak ugyanis, hogy a tavaszi választásokon kétharmados törvényhozási felhatalmazottságot adott a kormánypártoknak, ráadásul úgy, hogy kettő kivételével az összes egyéni választókerületből elhozták a mandátumot, olyan következményei vannak, amely kilökte az alkotmányt a hétköznapokból. Mondjuk ki, ez rendkívüli helyzet, aminek a következményeit le kell vonnunk. A voksolás eredménye világos, és az oda vezető út is. A korábbi négy év csak úgy értékelhető, hogy lehetővé tette egy világosan elutasított kormánytöbbség hatalmon maradását. Azt, hogy a közjog milyen eróziót szenvedett ezalatt, egy február végi konferencián és az arról készült kötetben elég világosan kimutattuk.[1]

Új alkotmány?

A háttérben egy nagyon fontos esemény zajlik, amire nem fordítunk kellő figyelmet.

Ez az új alkotmány előkészítése. Több szempontból szeretnénk foglalkozni ezzel a témával:

  1. Miért kell nekünk új alkotmány, amikor egészen 1947-ig volt egy majdnem 800 évre visszatekintő alkotmányunk?
  2. Ha már új alkotmány, akkor ez mennyire biztosítja a jogfolytonosságot az 1947 előttivel?
  3. Milyen lesz az új államforma?
  4. Milyen lesz az új állam státusza: független, vagy EU tagállam?
  5. Mi fogja az új alkotmányt legitimizálni? Csak a 2/3-os többség, vagy esetleg népszavazás?

A sort lehetne már most tovább folytatni, hiszen minden kérdés további kérdéseket vet fel.

Mi szeretnénk a témának egy fórumot biztosítani,  olyan szakértők megszólaltatásával is, akik egyébként nem kapnak szélesebb nyilvánosságot.

Legyünk tisztába azzal, hogy a tét hatalmas:  ha egy viszonylag szabadon választott parlament egy olyan alkotmányt hoz, esetleg még egy népszavazással meg is erősíti, amelyik messzemenően nem felel meg a nemzeti érdekeknek, akkor nagyon hosszú ideig nekünk nem lesz mire hivatkozni, annál inkább az ellenségeinknek!

Az eddigi jelek sajnos mind ebbe az irányba mutatnak. 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- és JOGTUDOMÁNYI KAR

Dr. Salamon László elnök úrnak Alkotmány-előkészítő eseti bizottság

Tisztelt Elnök úr!

Felkérésének eleget téve mellékelten küldöm azokat az alapvető elveket és tételeket, amelyeket az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke az alkotmányozás megkezdett folyamatának alakításában, valamint céljainak és irányainak kijelölésében megfontolásra javasol.

A tanszéki vélemény mellett Dr. Sári János professor emeritus kérésére küldjük három tanulmányát, amelyeket a professzor úr az alkotmányozásban résztvevők szíves figyelmébe ajánl.

Budapest, 2010. szeptember 27.

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Dezső Márta

tanszékvezető egyetemi tanár

A hírt Szilvásy László, a Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnökségének titkára közölte.

Bulányi György a piarista fenntartású Kegyestanítórendi Tanárképző Főiskolán (1936-1943), illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1938-1943) magyar-német szakon végzett. 1943-ban szentelték pappá a piarista rendben.

HAGYÓ a rendhagyó

becsületet el-HAGYÓ

A BKV-t sz@rban HAGYÓ

hazugságokkal fel nem HAGYÓ

emlékezete ki-HAGYÓ

lehet folytatni.....

Én is kérek egy (jól fizetett) tanácsadói szerződést!

Ebből egy kóstoló:

Azt tanácsolom, már most vonuljon be önként a börtönbe, majd az ítéletbe beszámítják, így hamarabb szabadulhat.

Ezért az egy tanácsért nem kérek többet, mint 10 milliót.... (napi tarifa)
ÁFA nélkül, zsebbe....

Kenessey Csaba

2006 őszén megszólalt a Bazilika harangja.Mindannyiunk szeretett Öcsi bácsiját, Puskás Ferencet temettük akkor.

Ma ismét búg a harang… Fáj a szív, megtörik a lélek, ismét egy nagy magyar távozott közülünk…

Varga Zolit búcsúztatjuk, siratjuk.

„Solymosi Eszter szombaton 12 óra körül édesapám hívására, amidőn az Ófaluból jött haza, bejött házunkba. Apám azzal hívta be, hogy a gyertyatartót vegye le az asztalról. Midőn apámmal a házunkba bejött, kopottas fehéres kendő volt a fején, vörös kendő a nyakán, fehéres forma vizitke és valami kékes szoknya volt rajta. Solymosi Eszter a gyertyatartókat amint levette asztalunkról, föltette atyusom meghagyása folytán a sifónra. Midőn a leány a székről leszállott, akkor a templomból egy koldus zsidó megfogta a lánynak a kezét és kicsalta magával a templomba. Ott a templom pitvarban a magas barna koldus zsidó a lányt megragadta és a földre terítette. Ekkor kezdett a leány jajgatni és ordítani, de ekkor hirtelen a már ott volt téglási és tarcali metszők a leányt a földön megnyomták és a Tiszalökről jött jelenlegi tiszaeszlári metsző Schwarz Salamon metszette a lány nyakát és veres cseréptányérba eresztette vérét, s midőn a tányér telefolyt vérrel, a vért fazékba öntötte. Apám ott nem volt, hanem bent volt házunkban. A templomban a föntebb említetteken kívül jelen voltak: Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Ábrahám. A lányt metszők fogták, a koldus zsidó levetkőztette, úgy metszette meg a metsző, midőn a lány nem mozdult a nyakát ronggyal bekötötték, úgy ismét fel öltöztették. Az eset után bementem apámhoz és anyámhoz a szobánkba és megbeszéltem nekiök, hogy a lányt megölték akkor mámi megtiltotta, hogy senkinek ne beszéljek erről.”

Scharf Móric tanúvallomása Bary József Emlékiratai alapján

Ez ma nem számít már hírnek, hiszen az egyre inkább terjeszkedő, szaporodó cigányoknak kell a hely…

Egyre több a magyar halott, az értelmetlen, erőszakos halállal elmentek száma…mi meg csak nézünk egymásra…komoran, sötéten…nem értük magunkat…odafönn az Úristen tájékozatlanul keresi a helyet nekünk, nem tud már lassan hová tenni bennünket.

Az ősi magyar föld, ÚZ FÖLDJE, az Uzsok-vidék, Úzs-folyó és persze - Ózd. Hajdani szín magyar vidék. Árpád vérének első állomása.