„…A magyaroknál minden mást, aki idegen, előnyben részesítenek vezető helyeken…”

— (Elhangzott mester  Magyar Pál, a bolognai egyetem szerzetes tanára, domonkos-rendi tartományfőnök szájából 1231-ben.)

Nagy beteg az én Hazám...
Porlik, üszkösödik az a fundamentum, ami országomat ezer éven át megtartotta.
A hazát sokféleképpen el lehet árulni, és amire választ szeretnék, az kivétel nélkül az én személyes tapasztalatom.
Ha pontosan szeretnék fogalmazni, tragédiám - velem történt, de mivel nem magamnak önös célból, hanem a magyarságnak tettem, az én népem tragédiája is.
Egyetlen népet sem pusztítottak el nyíllal, ágyúval vagy egyéb fegyverrel, de minden nép elveszett, aki elvesztette örökségét.
Mit ér egy örökség, ha magyar...
Erre a kérdésre akkor kaptam választ, amikor a szülőfalumban uralkodó osztrák mágnás, aki a térségben a vadászati jogot is gyakorolja, gátlástalanságának eredményeként 2018-ban a Pórszombati Génbank helyrehozhatatlan vadkárokat szenvedett. Mindezt következmények nélkül tehette. Ez a gyűjtemény, amely a régi magyar gyümölcskultúrát próbálta megőrizni a pusztulástól, egyedülálló Európában. A legnagyobb gyűjtemény a kontinensen, ami egy nép régi pomológiai örökségét őrzi.
Akinek földje nincs annak hazája sincs...
Eme igazsággal akkor kellett szembesülnöm, amikor szülőfalumban, ahol születésem óta élek, egy eladó földet, velem szemben az illetékes hivatalok osztrák állampolgárnak adtak, aki Ausztriában él, még magyarul sem tud, de érdekeltségi körébe térségünkben több ezer hektár tartozik. A térség földjeinek, erdeinek több mint a fele.
Összegezve: 2022-ben ennek az osztráknak, aki itt is próbálja kamatoztatni befektetéseit, több joga van, mint nekem, saját szülőhazámban és szülőfalumban.
A hivatal döntése kapcsán felmerül a kérdés: Magyarország Alaptörvénye kire vonatkozik?
Európa félmilliárd polgárára?
Esetleg egy másik országra? - jelen esetben az osztrákokra?
Amennyiben ránk, magyarokra vonatkozik, akkor az alaptörvény P) cikkelye egyértelműen fogalmaz:
"A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedék számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége."
Erre az alaptörvényre esküszik fel a miniszterelnök, az országgyűlési képviselők stb.
Ezért a földért őseink a vérüket adták - napjainkban bárki megveheti, akinek van pénze és mi idegenek szolgái vagyunk ősapáink földjén.
Egy nép jövőjét soha nem a múltja, hanem a jelene határozza meg. Szembesülve a mai magyar valósággal, a vidék pusztulásával, a jövőben lehet nekünk vármegyénk, meg főispánunk is, de ha tovább haladunk ezen az úton,
HAZÁNK az nem lesz.
Pórszombat, 2022 10. 17.
Tisztelettel:

Kovács Gyula
a régi magyar gyümölcsfajták őrzője

Utóirat.
" Hazaszeretet a hazához, ennek földjéhez, lakóihoz, nyelvéhez, emlékeihez stb. érzett ragaszkodás (...)
Az egyesekből az együttélés: a vérrokonság, a közös nyelv a lassan kifejlődő közös érzés és gondolkodásmód,
közös erkölcs, szokás, közös történeti sors, közös szenvedések és örömök népet alkotnak...
Csak nagy nemzeti hanyatlás korszakában gyengül ez az érzés, kap lábra az önzés, a magánérdekek kielégítésének
hajhászása, a hazaszeretet szóval vallása, tettel megtagadása. (...)
A nemzetek akkor bomlanak föl, amikor a hazafiság érzése nem védi meg őket a nagy megpróbáltatások idején."

Pallas Lexikon VIII. köt. , a 'hazaszeretet' szócikk részlete"