„Minden érzéseddel szeresd földedet, mely szült, ápolt, s hantjával eltakar. Ám csak úgy lángolhat kebelünk drága hazánkért, ha ismerjük múltját és gyakorta látjuk elvonulni a dicsők fényes sorait… Emelkedjetek, buzogjatok, és hozzájuk hasonló lenni törekedjetek!

— (Magyar Történelmi Arcképcsarnok, 1902. Ára: 2 korona)

Negyedszázados megemlékezés

A Magyar Múltban Magyar Jövő Alapítvány (MMMJ) Önismereti Egyeteme, valamint a Magyar Érdek Pártja (MÉP) Politikai Akadémiája 220 hallgatójának és 32 előadójának közös munkája a Magyar Nemzet Életének Rendező Elveit összefoglaló Visegrád –Mogyoróhegyi 108 pont. Először 1996. június 22-én hangzott el a nyilvánosság előtt Visegrád - Mogyoróhegyen. A 108 pont a Vérszerződés és az Aranybulla szellemében született a szellemi szabadságharc fegyveréül. Napjainkban felértékelődnek azok a politikai hagyományok, amelyek az új világrend káoszából kivezető utat mutathatnak. A VM/108 története Tetemrehívás címmel jelent meg DVD-n.

A Testnevelési Egyetemen készült felvételeket Király B. Izabella jogtulajdonos hozzájárulásával a „Lelkiismeret 88” teszi közzé.

„A magyar bálványt nem imádott soha. Egy istenég volt, melyre áldva tekinte föl, mely templomba be nem fér, melynek áldását legközelebb érzi magához minden, ami él: a Nap és a csillagos ég.”

(Jókai Mór)

Feddhetetlenségi eskü

"A  megtisztelő felkérés kötelez, hogy a legnagyobb nyilvánosság előtt feddhetetlenségi esküt tegyek. Sem a magánéletemben, sem a közéletben folytatott tevékenységem során soha, semmit nem követtem el, ami miatt zsarolható lennék, vagy szégyellnem kellene magamat, vagy szégyenkezniük kellene azoknak, akik a bizalmukkal megtisztelnek. Nem voltam, nem vagyok, és nem leszek tagja, vagy megbízottja, ügynöke bármely nyílt, vagy titkos társaságnak, szervezetnek, amely akadályozná, hogy minden erőmmel és tehetségemmel csak, és csakis a magyar nemzetet, a magyar népet, magyar hazámat szolgáljam.

A Vérszerződés vonatkozó pontját idézve: Minden időkre átkozott és száműzött legyen Álmos, vagy esküt tevő utódja, ha ezt az esküt megszegné.  Én,…a magam nevében kijelentem: Minden időkre átkozott legyek, ha hamisan esküdtem, vagy ha ezt az esküt megszegném."

A nemzetinek nevezett kormányunk tagjai, vagy az ellenzék soraiból bárki igaz tiszta szívvel és lelkiismerettel a feddhetetlenségi esküt magáévá tudná-e tenni????!!!

Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont
 
Elhangzott: 1996. 06. 22-én Visegrád-Mogyoróhegyen a Magyar Múltban Magyar Jövő Alapítvány és a Magyar Érdek Pártja rendezvényén
Szerkesztette, gondozta és a magyarázó szöveget írta: Király B. Izabella

1. A magyar nemzet egy és oszthatatlan.
2. A magyar nemzet történetileg folytonos. Tagja minden elődünk, utódunk, és a világ bármely pontján élő magyar.
3. Magyar az, aki magyar származású és magyar nemzettudatú.
4. Magyarságát bizonyítania mindazoknak szükséges, akik az össznemzet sorsát érintő döntési helyzetben vannak, vagy arra pályáznak, valamint a magyar állampolgárság kérésekor. Más esetben elegendő az egyoldalú nyilatkozat.
 5. Magyar állampolgár minden magyar, aki a történelmi Magyarországon (Kiegyezés, 1867) született vagy annak a leszármazottja.
 6. A magyar állampolgárság megadásánál legfőbb szempont az általános nemzetbiztonság.
 7. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él és olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal rendelkezik: nemzetiségi. (pl. lengyelek, görögök, németek, zsidók.)
8. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él, aki olyan nép tagja, amely önálló anyaországgal nem rendelkezik: etnikai kisebbségi (pl. a cigányság)
9. Vendég: a nemzetségi, az etnikai kisebbségi, a külföldi és a hontalan.

10. A vendég joga: vendégjog.
11. A magyar alkotmány hatálya és illetékessége túlterjed mai földrajzi határain, mert első számú alanya az össznemzet.
12. A mindenkori magyar állam kötelessége a magyar nemzet, az egyetemes összmagyarság képviselete és védelme.
13 A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő magyar a legszigorúbban megbüntettessék, az etnikai kisebbségi a magyarral azonos elbírálás alá essék, a nemzetiségi vagyonvesztés terhe mellett anyaországába kiutasíttassék, magyar állampolgárságától megfosztassék.  
14. A nemzetközi jog alanya a magyar nemzet.
15. A magyar nemzet állama: Magyarország. 
16. Magyarország államformája: nemzetgyűlés.
17. A magyar nemzet hazája az őshazája, a Kárpát-medence.
18. Magyarország fővárosa: Budapest. 
19. A magyar állam hivatalos nyelve a magyar, hivatalos írása a magyar betűs és a latin betűs írás.

20. A magyar nemzeti egység és állami szuverenitás megtestesítője a Magyar Szent Korona.
21. Magyarország és a magyar nemzet jelképei: a Magyar Szent Korona, a nemzeti lobogó, az Árpád-sávos zászló, Magyarország címere, a Himnusz, a Szózat, a “Magyarország” és a “Hungária” elnevezések.
22. Magyarország és a magyar nemzet jelképei sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek
23. A magyarság nemzettudata és értékösszessége sérthetetlen, elidegeníthetetlen.
24. A magyar állam felségjogai részben sem ruházhatók át.
25. Magyarország területi épsége (földje, légtere) sérthetetlen, elidegeníthetetlen.
26. Magyarország területén idegen katonák ideiglenesen sem állomásozhatnak.
27. A magyar állam kötelessége védeni állampolgárai élet- és vagyonbiztonságát, az ország katonai, politikai, gazdasági függetlenségét és területi épségét.
28. A magyar állam és az össznemzet érdekeinek a védelmét biztosítani magyar állami főhatalom, magyar nemzetbiztonsági hivatal és magyar nemzeti hadsereg illetékes.
29. A magyar nemzeti hadsereg (honvédség) hivatásos és sorköteles állományú.

30 Magyarország külkapcsolatainak alapelve: az önelvűség és az önérdek megértése és tiszteletben tartása, valamint az évezredes tapasztalatok által meghatározott bizalom.
31. Magyarország külkapcsolataiban kiemelt szerepe van a szomszéd- és a testvérnépeknek.
32. Magyarország honvédelmi doktrínáját meghatározza a történelmi tapasztalat, a geopolitikai helyzet és a magyarság, Magyarország kivételes szerepe Közép-Európa biztonságpolitikájában.
33. Magyarország jogrendje elfogadja és belső jogrendjével összhangba hozza a nemzetközi jog azon szabályait, melyek nem mondanak ellent a magyar alkotmánynak, megvalósítják a
“törvénysértés jogot nem alapít” jogelvet, kizárják az ellentétes értelmezést és melynek végrehajtását a nemzetközi szervezetek szavatolják.
34. A világ újrafelosztása történelmi birtokperek során a természeti-földrajzi adottságok, az ősi birtokjog, az életszerűség és az önelvűség-önérdek figyelembevételével olyan nemzetközi
konferencián rendeztessenek, ahol a magyarokat magyarok, indiánokat indiánok, zsidókat zsidók, palesztinokat palesztinok, németeket németek stb. képviselnek.
35. Magyarokat csak magyarok képviselhetnek.
36. Legnagyobb értékünk a nemzeti (testi-szellemi) jelleget őrző megszületett ember.
37. Legnagyobb kincsünk a magyar gyermek.
38. Minden egészséges élet népi-nemzeti értékteremtés.
39. Az anyaság, mint a legfőbb érték forrása, a legnagyobb tisztelet tárgya.

40. A gyermek alapvető joga a családban nevelkedés
41. Az idős ember joga a családban maradás, és ha kell, a családi ápolás biztosítása.
42. A magyar állam kiemelt védelemben részesíti a magyar nagycsaládot, az együtt élő több nemzedéket vagy együtt élő rokonságot.
43. Utódaink testi-szellemi minősége nemzeti közügy.
44. A kívánatos családmodell: apa, anya, 2-4 gyermek.
45. Az egészség- és nyugdíjbiztosítás, valamint a jótékonysági tevékenység független a szociálpolitikától.
46. A nemzetérdekű egészség- és nyugdíjbiztosítás állami monopólium.
47. A közoktatás kötelező és ingyenes 14 éves korig.   
48. Magyarországon csak olyan iskolák működhetnek, melyek a legszigorúbb szakfelügyelet mellett megvalósítják a nemzeti tantervet.
49. Minden magyar állampolgárnak joga van az élethez, a tanuláshoz, a munkához, nemzeti sajátosságainak megőrzéséhez, védelméhez.

50. A magyar állam kötelessége állampolgárainak (alanyi jogon) az alapvető életfeltételeket biztosítani.
51. Minden magyar állampolgár kötelessége:
-     önmaga, családja és embertársai életét, egészségét, környezetét, vagyonát óvni,
-     erejéhez, képességeihez mérten hozzájárulni közös szellemi és anyagi javainak gyarapításához,
-     ismerni és betartani a magyar alkotmányt,
-     eleget tenni a tankötelezettségi törvénynek,
-     eleget tenni a személyes honvédelmi kötelezettségnek,
-     részt venni a közügyek az intézésében,
-     mindig, mindenhol, mindenben képviselni és védeni a magyar érdekeket.
52. Magyar érdek: a nemzeti egység megteremtése a közös célok megvalósítása érdekében.
53. Közös nemzeti cél: A szabad Magyarország. A kárpát-medencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak, valamint önellátó- és önvédelmi képességének a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak megőrzése és védelme.
54. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar szent vállalása, feladata, kötelessége és küldetése.
55. A magyar gazdaság a természet megújuló képességéhez és a helyi lakosság alapvető szükségleteihez igazodik.
56. A gazdaság szereplői az össznemzeti érdek által behatárolt önállóssággal és személyes felelősséggel működnek.
57. A magyar állam, mint a nemzeti közakarat végrehajtója, a magyar gazdaság legfontosabb szereplője. Országos méretben összehangolja a gazdasági tevékenységet.
58. A magyar állam köteles megvédeni a magyar közgazdaságot, annak szereplőit az imperialista, rabló-kapitalista gazdasági és pénztőke erőfölényével, gátlástalanságával, terrorjával szemben.
59. A magyar gazdaság alapvetően önellátásra és közvetlen szomszédaival való szoros együttműködésre törekszik. A magyar állam nemzetközi gazdasági kapcsolatait a kölcsönösen
előnyös kétoldalú, közvetlen kapcsolatokra, lehetőség szerint árucsere-kereskedelemre építi

60. A Kárpát-medence gazdasági egységének, önellátó képességének és függetlenségének a helyreállítása minden érintett nép közös érdeke.
61. A pénz nem érték, csak értékmérő csereeszköz, az áru és a munka elosztására szolgál, helyét a nemzetgazdaságban ennek megfelelően határozzuk meg.
62. A magyar pénz alapja és fedezete az értékteremtő munka és a magyar nemzeti vagyon.
63. A magyar pénz tulajdonosa a magyar nép, egyedüli kibocsátója a magyar kormány ellenőrzése alatt álló jegybank, a Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bank a magyar állam pénzügyi függetlenségének letéteményese, a nemzeti vagyon és hitel kezelője.
64. A magyar nemzeti vagyon csak magyar állampolgárnak szolgálhat hitelfedezetül.
65. A magyar állam össznemzeti tulajdonban tartja, és mindannyiunk javára működteti a nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú, un. stratégiai ágazatokat.
66. A magyar állam a nemzeti érdekeknek megfelelően, gazdasági és politikai hatalmi szempontból kizárólagos jogokat és lehetőségeket biztosító monopolhelyzetét megerősíti
67. A nemzeti vagyon hozadékából minden magyar állampolgár egyenlő mértékben osztalékot kap, életkorára, foglalkozására tekintet nélkül.
68. A magyar állam kiemelten támogatja azokat a feltalálókat (találmányokat), akik az ország gazdasági és katonai függetlenségének a megteremtéséhez hozzájárulnak.
69. A magyar állam - a jövő nemzedéke iránti felelősségének tudatában - gazdasága fejlesztését alárendeli a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek.

70. A magyar állam, minden településen – különösen a 10 ezer alatti lélekszámú településeken – támogatja az önálló, alternatív energiaforrások alkalmazását.
71. A környezetkímélő gazdálkodás- és az önellátás követelményeinek, valamint a piac nemzetérdekű szempontjainak a figyelembe vételével a magyar állam kiemelten támogatja:
-     a tájhonos állat- és növényfajok, fajták helyreállítását, tenyésztésbe, termesztésbe állítását,
-     a tájhonos állat és növényfajok, fajták szigorú védelmét,
-     a fenti célokkal kapcsolatos kutatásokat állami monopóliummá teszi.
72. A magyar állam különös tekintettel az ország általános, kiegyensúlyozott fejlődésére, támogatja a tájhoz és a hazai hagyományokhoz illeszkedő gazdálkodási módszerek felélesztését és a nemzeti ipar újjáteremtését. Kerüli a rendkívüli környezetpusztítással járó túlméretezést. 
73. A magyar állam kiemelten támogatja a települések kert-liget jellegének, sajátos nemzeti arculatának megőrzését, kialakítását.
74. A magyar állam kötelessége élelmiszer, vetőmag, energia, gyógyszer, stb. tartalékot képezni az ország legalább egy éves ellátására.
75. A magyar állam a fenti célok megvalósítása érdekében elveti a jelenlegi pénzrendszert. Az ország működésének, életének, a közfeladatoknak a finanszírozására önálló nemzeti valutát vezet be.
76. A magyar föld nemzeti vagyon, a földben megtestesül a nemzeti függetlenség. Mint ilyen nem szolgálhat hitelfedezetül.
77. A föld - művelési ágtól függetlenül - csak magyar állampolgár(ok) vagy a magyar állam tulajdonában lehet.
78. Elsődleges munkatevékenység az értékteremtő (szellemi és fizikai) munka. Az érték elosztása másodlagos munkatevékenység.
79. Magyarországon minden hatalom a magyar népé.

80, A népfelségjog átruházhatatlan, kisajátíthatatlan.
81. A magyar nép felségjogát közvetlenül
-     népszavazáson
-     a nemzetgyűlésben
-     és a helyi népgyűléseken gyakorolja.   
82. Magyarország államalkotó nemzete a magyar.
83. A magyarság sehol a világon nem tart igényt az államalkotó kisebbségi státuszra.
84. A nemzetiség és az etnikai kisebbség népfelségjogát saját helyi közgyűlésein és országos gyűlésén gyakorolja. A kisebbséget csak a magyar alkotmány korlátozza.
85. A népszavazás: a legmagasabb szintű döntéshozás eszköze. Döntése a nemzetgyűlésre kötelező. Államfőt választ és dönt a népszavazásra utalt kérdésekben. (A népszavazás a feltett kérdéstől függően lehet össznépi.)
86. A nemzetgyűlés: Magyarország államformája, legfőbb államhatalmi, képviseleti törvényhozó szerve. Tagjai: minden település választott vezetője, valamint településenként egy-egy választott nemzetgyűlési képviselő. Feladata:
-    Meghatározza az össznemzet érdekeinek megfelelő (politikai, gazdasági célok megvalósítását szolgáló) alapelveket, alapirányokat, és intézmények rendszerét.
-    A tulajdonviszonyokat és az elosztás-újraelosztás rendszerét a nemzeti közösség érdekében történelmi távlatokban gondolkodva szabályozza.
-    Meghatározza az össznemzet sorsát alapvetően befolyásoló kulcsállásokat (gazdapozíciót).
-    Dönt hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli állapot elrendeléséről, a vészhelyzetnek megfelelően az intézkedő csúcsszerv felállításáról, kinevezi, felhatalmazza annak tagjait.
-    Közkegyelmet gyakorol. Végrehajtásra megválasztja a legmagasabb rangú tisztségviselőket. (Kormányt) Saját soraiból megválasztja az évente kétszer ülésező országgyűlés tagjait, akik a
nemzetgyűlés által meghatározott elvek, és célok megvalósítására szolgáló törvényeket megalkotják, A nemzetgyűlés évente egyszer, tavasszal, szűkség szerint sürgősséggel bármikor ülésezik. A nemzetgyűlési és az országgyűlési képviselők csak költségtérítésre jogosultak.
87. A népgyűlés: a helyi lakosság népképviseleti és döntéshozó szerve. Döntéseinek a végrehajtására, a helyi közügyek intézésére, a helyi közakarat kifejezésére elöljáróságot választ.
88. A magyar állam jogrendjében világosan elkülönül, de szerves egységben működik a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom.
89. A végrehajtó hatalom feje, az ország első embere a kormányzó, akit népszavazás választ meg. Megbízatása a bizalomvesztésig, vagy haláláig tart.

90. Minden választott tisztségviselő és a köztisztviselők ugyanúgy, mint minden közpénzből fenntartott intézmény, hivatal alkalmazottai eskükötelesek. Az eskü szövege hitvallás. Esküszegésük nemzetárulás.
91. Minden jogképes magyar állampolgárnak törvénykezdeményezési joga van.
92. A bizalomvesztett képviselők (helyi népképviselő és nemzetgyűlési képviselő) visszahívását kezdeményezheti bármely szavazópolgár, aki őt nyílt szavazáson bizalmával megtisztelte. Megszűnik az összeférhetetlenségi szabály, a mentelmi jog, a szabad mandátum, mert értelmét veszti.
93. Minden magyar állampolgárt megillet a közügyekben való tájékozottsághoz szükséges közérdekű adatok ismerete. Közérdekű adatok kizárólagos birtoklására senki sem jogosult.
94. A félretájékoztatás nemzetárulás
95. Titkosság csak a közrend, közbiztonság, nemzetbiztonság és a honvédelem körében megengedett. Ezekben az esetekben a megsértése a legsúlyosabb büntető következményekkel jár.
96. A magántitok a közélet tisztasága érdekében korlátozandó.
97. Az államigazgatási-hatósági feladatok elosztását meghatározó alapelvek:
-    az állampolgárok a lehető legrövidebb időn belül a lehető legkisebb fáradsággal és költséggel intézhessék ügyes-bajos dolgaikat. (szubszidiaritás eleve)
-    az állam törvényi szabályozással feleslegesen ne zavarja, ne zaklassa állampolgárait.
98. A magyar nemzet alkotmánya alaptörvény, mely hagyományában, nemzeti kultúrájában gyökerezik. A magyar közjog alapigazságai a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési
szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének a manifesztációi, sajátos magyar kinyilatkoztatások.
99. A magyar társadalom szerves társadalom, a családtól az államig egymással analóg felépítésű szervezetek, kölcsönös alá-, fölé, mellérendeltségben. A szerves magyar társadalom
csak hivatás szerint „rétegeződik”.

100. A nemzet önvédelmét és fennmaradását, a szerves magyar társadalom működését szolgáló alaptörvény, azaz a történeti magyar alkotmány sérthetetlen. 
 
Azonnali rendelkezések:
101. Magyarország állami függetlenségének a helyreállítása: az 1982/6. évi 6. törvényerejű rendelet (a Nemzetközti Valuta Alap alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése, valamint az EU és a NATO tagság felmondása.
102. Általános nemzeti vagyonleltár.
103. A külföldi államadósság fizetésének felmondása.
104. A gazdaság és hírközlés stratégiai ágazatainak, intézményeinek nemzeti köztulajdonba vétele, államosítása.
105. Helyreállítani a “törvénysértés jogot nem alapíthat” jogelvet, a magyar jogrendet.
106. Az idegen bevándorlás és betelepülés leállítása: határzár. A nem magyarok részére 1990-től kiadott magyar állampolgárság felülvizsgálata.
107. A közvagyon eltűnésének, elherdálásának, rosszhiszemű megszerzésének, valamint az ország és az egyes magyar állampolgár tudatos eladósításának vizsgálata.  Elszámoltatás. Büntetés.
108. Az élet, a család és a nemzet ellen uszító, az állampolgári kötelességek megtagadását hirdető politikai, vallási, kulturális és civil szervezetek betiltása.
 
Legyen a világörökség része a Kárpát-medence, a magyar nemzet, a magyar írás, és a magyar nyelv!