"Magyarország elsőnek nyitotta ki kapuját Kína előtt...Kína segíteni fog" - hangzott el a büszke bejelentés a magyar miniszterelnök szájából. Valamikor hatodikos koromban a közlekedő edényekről azt tanultam, hogy abban a folyadék mindaddig szabadon áramlik, amíg annak szintje ki nem egyenlítődik. Vegyünk egy gyors számolást: a kínaiak 130-szor vannak többen, mint mi. Ez a kapu most kitárult, a két edény közötti áramlásnak nincsen akadálya.
Vegyünk egy gyors számolást: a kínaiak 130-szor vannak többen, mint mi. Ez a kapu most kitárult, a két edény közötti áramlásnak nincsen akadálya.
Azt el kell ismerni, tetszik vagy nem, mindig Kína volt a világ ura, most csak visszaveszi, amit mindig is birtokolt. A közeledés és annak gyorsasága azonban több mint aggaszó.
Sokan hirtelen előszedik a kínai-magyar rokonságot, hátha kapóra jön annak bizonyítása, milyen jók voltunk mi egymáshoz már az ókorban is...
Álljunk csak meg egy pillanatra!
Egy csudát voltunk mi jók hozzájuk!
Innen, tíz-húszezer kilométerről már majdnem mindegynek látszik, hogy kínai-e avagy japáni az ősi rokonság. Be kell vallanom, mi a kínaiakkal nagyonis hadilábon álltunk, feleim. Annak idején éppen ők és éppenhogy ellenünk, hunok ellen emelték a világ leghatalmasabb építményét, a Nagy Falat, amelyet 1969-ben az amerikai Glenn űrhajós szabad szemmel még a Holdról is láthatott.
Szó nincsen tehát ősi baráti-rokoni kapcsolatról.
Ha ugyan nem arról beszélünk, hogy a miattunk kényszerből emelt Fal a XX. században a kommunista Kínának hatalmas idegenforgalmi értéket képviselt, jelentős bevétellel.
(Az állítólagos rokonságnak - az ujgurok kivételével pedig nyoma sincs, hiszen nekünk - mint arra Kodály Zoltán is rámutatott - a japánokkal vannak összekötő szálaink.)
A csöppet sem magyar érzelmű Magyar Bálint oktatási minisztersége idején ezek a (japán-magyar)rokoni szálak egyszerűen elhalványodni látszanak, és ezt még az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa (szerintem a kormány egyik legszimpatikusabb tagja) sem tudta helyére tenni. Nem tehetek róla, de visszaemlékszem, kisgyermek koromban szeretni kellett Csou En Laj elvtársat, aki a tanító nénink szerint jóságos ember volt
Az akkor Nemzeti Kínának nevezett Tajvan elnökét Csang Kaj Sek-nek hívták, a jugoszláv vezetőt pedig Titónak.
10 évesen a Fővárosi Nagycirkuszban Kazal László azt kérdezte tőlünk, gyerekektől egy iskolai cirkuszi látogatáson: "...Gyerekek, kibe rúgnátok szívesebben: Titóba vagy Csan Kaj Sekbe?..."
Persze, mi hangosan visítottunk: "...a Sekk-be!..
Aztán telt, múlt az idő, és jött Mao Ce Tung, az új vörösisten, és neki hozsannázott a világ egyhatoda.
Milliók halála fűződik ehhez a névhez, nyomorúság, kannibalizmus. A Nagy Menetelésnek is nevezett tömegmészárláshoz csupán egy adat:
Az 1966-ban elindított Nagy Proletár Kulturális forradalommal ismét előlép a háttérből MAO, kézbe véve az irányítást, de burkolt polgárháborút robbant ki ezzel, amelyben rombolnak, garázdálkodnak, lincselnek, gyilkolnak a vörösgárdisták. Az éhínség akkora, hogy a piacokon emberi combot lehetett vásárolni, és ínyenc falatnak számított a levágott női mellből főtt leves. (A kommunizmus Fekete Könyve)
1973-ban a Tienannen téren (Peking főtere) Lenin és Sztálin undorító, hatalmas képe díszeleg a felvonulók előtt, mutatva, hogy hiába van ellentét a szovjetek és a kínaiak között, a kínai kommunista rendszer továbbra is a Szovjetunió alapítóira hivatkozik.
Aztán ugorjunk át 1989-re.
Egy másik nemzedék, diákok foglalják el a Mennyei Béke terét, ahol MAO óriási arcképe elé helyezik fő követelésüket: a demokráciát. A kommunizmus - mint tudjuk - legalább 100 millió halálos áldozatot követelt, és a gyilkosságokban magasan Kína járt az élen: 65 millió halottal. Mindez csupán a hirtelen felmelegített kínai-magyar kapcsolat miatt jutott eszembe. Emlékeznek-e még önök a nagyszájú Münchhausen báró meséire?
A derék báróra a Nílus partján rátámad egy hatalmas oroszlán. Már éppen nekilódul, amikor hősünk a folyóba akar ugrani. Igenám, de ott egy óriási nílusi krokodil tátja ki a száját. A báró hirtelen félreugrik, mire az oroszlán az eltűnik a krokodilus szájában. Így szabadult meg egyszerre két ellenségétől is a jeles báró. Nem voltam jelen az esetnél, de ha egy vadász mondja, akkor biztosan igaz...vagy nem. Az már bizonyos, hogy a vadászok (és egyes politikusok) szeretnek jó nagyokat lódítani.
A fenti történet kapcsán nekem olybá tűnik, a miniszterelnök úr - átvéve Münchhausen szerepét - a nálunk egyre ádázabban terjeszkedő zsidó expanziót szeretné a kínaiakkal felfalatni (a krokodil-oroszlán hasonlattal élve). Csupán a kisördög sugallja, mi lesz, ha az oroszlán és a krokodilus is életben marad? Nem vagyok politikusi alkat, nem tudok határozott véleményt kialakítani.
Egyre bizonyosan emlékszem: 1956 nyarán az addig "Láncoskutya" Tito elnök hirtelen megjelent Budapesten, és az addig fasiszta bérenc jugoszláv elnök hirtelen a Jóságos Tito elvtárs néven tetszelgett az odavezényelt munkástömegnek álcázott ávósok között.
A Váci utcán csupa barátságos, mosolygó arc, egy bőszoknyás néni (talán ÁVS-s tiszt) hirtelen egy egész tekercs fényképet készít az egykori láncoskutyáról, majd zavartan, mintha nem tudná, szabad-e, csókokat dobál a jugoszláv elnök felé, majd "éljen Titó elvtárs" felkiáltással nehézkesen továbbsiet.
Saját élményem a kínai Népköztársasággal:
Nemrégiben egy fürt gyönyörű fokhagymát vásároltam a budaörsi AUCHAN áruházban. Gusztusos, hófehér füzért. Tetején ízléses kicsi nemzeti színű szalagra írva: magyar termék.
Otthon aztán alig látható betűkkel: "származási hely: KÍNA"
A valószerűtlenül fehér hagymasort fehérítő vegyszerrel itatták át. Zamata nem volt, nem csípős volt, hanem mart! Nem a megszokott illatát lehetett érezni, hanem kifejezetten büdös volt. A Habsburgi császár, a török porta, a hatalmas Kína, miként a hatalmas Szovjetunió, a hatalmas Amerika, az Európai Unió mind-mind azt hangoztatták, hogy a magyarok megsegítésére sietnek.
Ők? Segíteni? Nekünk? Miért?
Kérem olvasóimat, jelentkezzenek, akik megtapasztaltak már akármilyen kicsikét is ebből a segítségből!
De addig is: ne fogyasszunk kínai fokhagymát, még jelképesen sem!
(: Czékus Jób L-88 :)