„…Az ÁVH feladatát csak úgy tudja ellátni, ha beosztottjait törhetetlen hűség, szeretet és ragaszkodás hatja át dicső Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránt…"

— (Péter Gábor, született Eisenberger Benő, az ÁVH parancsnokának utasítása 1951. május 21.

„Solymosi Eszter szombaton 12 óra körül édesapám hívására, amidőn az Ófaluból jött haza, bejött házunkba. Apám azzal hívta be, hogy a gyertyatartót vegye le az asztalról. Midőn apámmal a házunkba bejött, kopottas fehéres kendő volt a fején, vörös kendő a nyakán, fehéres forma vizitke és valami kékes szoknya volt rajta. Solymosi Eszter a gyertyatartókat amint levette asztalunkról, föltette atyusom meghagyása folytán a sifónra. Midőn a leány a székről leszállott, akkor a templomból egy koldus zsidó megfogta a lánynak a kezét és kicsalta magával a templomba. Ott a templom pitvarban a magas barna koldus zsidó a lányt megragadta és a földre terítette. Ekkor kezdett a leány jajgatni és ordítani, de ekkor hirtelen a már ott volt téglási és tarcali metszők a leányt a földön megnyomták és a Tiszalökről jött jelenlegi tiszaeszlári metsző Schwarz Salamon metszette a lány nyakát és veres cseréptányérba eresztette vérét, s midőn a tányér telefolyt vérrel, a vért fazékba öntötte. Apám ott nem volt, hanem bent volt házunkban. A templomban a föntebb említetteken kívül jelen voltak: Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Ábrahám. A lányt metszők fogták, a koldus zsidó levetkőztette, úgy metszette meg a metsző, midőn a lány nem mozdult a nyakát ronggyal bekötötték, úgy ismét fel öltöztették. Az eset után bementem apámhoz és anyámhoz a szobánkba és megbeszéltem nekiök, hogy a lányt megölték akkor mámi megtiltotta, hogy senkinek ne beszéljek erről.”

Scharf Móric tanúvallomása Bary József Emlékiratai alapján