„Egymás mellett egyikünknek vagy másikunknak a dolgok természetes szükségszerűsége folytán el kell pusztulnia, ez az alternatíva. Mi élni akarunk, s akarjuk, hogy e föld a miénk maradjon. Válasszatok!”

— (Istóczy Győző)

Ha minket elfú az idők zivatarja:
Nem lesz az istennek soha több magyarja.

Arany J.

Emlékezetül:

„…a jogfolytonosság alapelve: a hatalom gyakorlása akkor legitim és törvényes, hogyha biztosított a Szent Korona Országainak azon több-évszázados intézményeinek és elvek szerinti működése, amelyek együttesen garantálják a Szent Korona Országainak függetlenségét, törvényességét, a szabadságot, a jogok és kötelmek egyensúlyát, vagyis mindazt, ami a magyar alkotmányosság lényege. A jogfolytonosság alapelve, hogy törvénytelenség jogot nem alapít! Ennek okán bárki külső vagy belső hatalmi erővel, vagy csellel törvényt, vagy szokásjogot megsért, és a hatalmat nem az alkotmányos intézményeken keresztül és azok működési elve szerint gyakorol, hatalma és tettei jogtalanok lesznek.”

Minden alkotmány történelmi funkciója, hogy megvédje és gyarapítsa azt a nemzettestet, amelynek spirituális bázisát intézményesen megjelenít. A Magyar Nemzet létének szakrális támogatáson nyugvó erkölcsi irányelve, Magyarország ősi, történelmi alkotmánya a Szent Korona Alkotmány, amely az idők folyamán a nemzet egységes akaratából szabályozza a mindenkori törvénykezés folyamatát, s amely, mint Szent Korona-tan, eszme és értékrend nyert és nyer megfogalmazást. A Szent Koronaeszme alapelvei, mint erkölcsi kategóriák, a lét- a birtok-, és a cselekvési jogokat rendező törvények szellemiségét hivatottak meghatározni. A törvények a kor és a körülmények követelményei szerint változtathatók, azonban a törvények szellemisége, a Szent Korona Alkotmánya változtathatatlan, az emberi létben örök érvényű.

A Szent Korona Alkotmánya jogfolytonosságának helyreállítása jogelvi szükségesség és kötelem, mert az ősök regulája kötelezi a maradékaikat is! A mai Magyarországon a több mint hatvan esztendős politikai, szellemi és lelki terror, az érték nélküli és a létösztönt romboló eszmék sulykolása, a közösségi bűntudat és az alacsonyabb-rendűség állandó sugalmazása, a magyarságban a közösségi önbecsülés és összetartozás utolsó szálait is szétzilálta. Az idegenek, a hamis lelkületűek által a Magyar Nemzetre erőszakolt hatályosnak kikiáltott Corpus Iuris chartális alkotmány – és mint minden ilyen alkotmány ez is – hatalmat közvetít, nem a közösség önszabályzó rendje. E zavaros értelemnélküliség pusztító hatása minden embert érint akár haszonélvezi, akár elszenvedi azt, de csak az önös érdekből, a közpusztító elvtelen hittételeik okítása szerint viselkedő haszonélvezők sérelmezik ennek felemlegetését. Ez, bár érthető, nem elfogadható, és még kevésbé mértékadó szempont.

Az alkotmányos hatalom jogfolytonossága 1944. március 19-én a német megszállás okán De Facto, megtört, azonban az 1939-es törvényesen megválasztott és soha fel nem oszlatott Országgyűlés maradéka, 1947. augusztus 20-án a bajorországi Altötting-ben kimondta a Szent Korona jogfolytonosságát. Ennek okán De Jure, a Szent Korona Alkotmánya mind a mai napig hatályos, a Magyar Apostoli Királyság mind a mai napig létezik, csak működésében erőszakos módon akadályozott, így provizórikus – átmeneti – állapot áll fenn.

A jelenleg alkotmánynak nevezett írott jogszabálygyűjtemény jogforrásaként szolgáló 1949. évi XX. törvényt az akkori hatalom önkényesen, a nemzet megkérdezése nélkül, erőszakkal vezette be, mégis a hatalom a törvényhozó és végrehajtó intézményeit, idegen erő sugallatára, arra hivatkozva működteti, hatalmi szóval határozza meg a lét-, a birtok- és cselekvési jogok viszonyát, amikkel végletesen szembe helyezkedett a Szent Korona történelmi alkotmányával. Bár 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a harmadik köztársaságot, a jogtechnikai jogfolytonosság az önkényuralmi rendszerrel megmaradt, így annak minden módosítása is törvénytelen. Ugyanakkor, a történelmi alkotmány folytonossága továbbra is erőszakkal korlátozott.

A Magyar Nemesi Rend, történelmi Alkotmányunk által meghatározott kötelme és joga folytán, az aláíró magyar érzelmű társadalmi szervezetekkel egyetértésben követeli az ősi Magyar Történelmi Alkotmány haladéktalan és maradéktalan visszaállítását.

Követeljük, hogy ne tapossák el a magyarok saját, ősi Alkotmányához való jogát. Ne tiporják több millió ősi magyar leszármazott elidegeníthetetlen jussát!

Követeljük, hogy Magyarország Alkotmánya a Szent Korona Alkotmánya legyen.

Minthogy amúlt tapasztalatai, a mindenkori jelen rendezetlen állapota, valamint a jövő iránti felelősség időtlen parancsa, hogy a Szent Korona Alkotmány jogfolytonosságát a Szent Korona tagjai kinyilvánítsák, annak visszaállítását követeljék, a Nemesi Rend e követelés kinyilvánításával egyidejűleg az aláíró személyekkel és társadalmi szervezetekkel Alkotmány-helyreállító Szövetségre – Koalícióra – lép.

Követeljük a saját, több évezredes, Magyar Alkotmányunk érvényre juttatását.

Budapest, 2011. január 29.

 

Aláírók a Rendi Gyűlés nevében

Alkotmány-helyreállító Szövetségre lépő magánszemélyek és társadalmi szervezetek képviselői