Kati mama Szentélye
2023.augusztus 20.
Nagy szükségünk van a találkozóra, mivel a lelkünk kiüresedett ebben a kilátástalan helyzetben, ezért a szeretet közvetítésével egymás felkarolásával segítsük egymást.
Ősi hitünk tehát az Öreg istenre és Anyaistenére való emlékezésként gyűlt össze az Isten szabad ege KÖZ-ŐS-ÉG alatt már akkor is, amikor nem kellett elrejtőznie ünnepeinek szertartásaira.
Népünk történetéből csak az maradt meg írásban, amit ezek a nyugati és idegen papok leírtak a vesztünkre és kárunkra. Minden ilyen írás említi, hogy a nép a ligetekben és az erdőkben „áldozik pogány isteneinek”, pogány szokás szerint. Ebből minket csak az érdekel, hogy az ősi hiedelem népünket a romlatlan természethez kapcsolta.
Legelőször azt kell elfogadni, hogy a „romlatlan”, tehát a zsidó kereszténységbe be nem zsugorított népünk egész élete Istenünk tisztelete volt. Amikor az idegen egyház templomainak felépítésére kényszerítették az ősi népünket, akkor a régi szokások szerint „Asszonyának” tiszteletet téve adta a Gondviselő kegyelmét a Magyar Népnek.
„Asszony” néven szólították, nem Boldogasszonynak. A nőiség egy istenképben csúcsosodott ki, aki Anahita istennő volt. A magyarság körében az ősi istenasszonyt mi „Asszonynak” hívtuk.
István és Gellért kihasználták azt, hogy a magyarságnak milyen különleges vonzódása van egy istenanyához, és ahogy az elfogadható legyen, az első lépésben a „Napbaöltözött Asszony” fogalmat akarták elfogadtatni. Ezt egy római írásban is rögzíttették és úgy látszik, hogy el is fogadták és így tőlünk mehetett át a rómaiakhoz is ez a kifejezés?
„Megnyílott az ég és fénysugár kíséretében lejött az istenanya gyermekével a földre.”
Ez volt a „Napbaöltözött Boldogasszony”-nak a története.
A régi hagyomány, rítus szerint 14-én hajnalban vadvirág gyűjtéssel kezdődik, amikor a Nap lelket lehel a virágba. Este csokrokat kötnek, virágból elkészítik a Boldogasszonyt, majd meggyújtják a szent tüzüket, és fohászaikkal, imáikkal virrasztanak és várják a Nap keltét a Napba öltözött Boldogasszonyt.
Az ősi szokáshoz híven az üde, tiszta természet hegyeire, ligeteibe, berkeibe és az Égre nézve imádkoztak, énekeltek, örültek, daloltak, táncoltak az Anyaistenük tiszteletére. Mikor a Nap lement, tüzet gyújtottak és tűz fényében megjelentek a dicső ősök az öreg-mágusok meséivel.
Nézz fiam az égre, mit látnak a csillagok
Népünk, nemzetségünk az Öregistenhez szól, amikor átbújva az aranykapun áldozik
SZENTÉJ a tiszta természet
OLTÁR az édes Anyaföld
Fény derült arra is, hogy milyen fontos ez manapság is, amiről azonban sokszor megfeledkezünk. A Nap kelése eleink számára a keletkezést, a születést jelentette, míg a dél, a deli, az erő irányát, a napnyugta a nyugvás, az elmúlás iránya, az észak az éjszaka, az álmok, a megtisztulás ideje, mely után ismét a kelet, a keletkezés következik.
S miután a Nap a földi élet minden percét befolyásolja, irányítja, s ennek földi tükörképe a tűz, az egyszerű máglya látványához egyszeriben új jelentés társul. E szemlélet egyik legfontosabb jellemzője, hogy mindent élőnek tekint, mely szerint minden élőnek lelke van, úgy a Napnak, mint a növényeknek, köveknek, állatoknak, embereknek. Ezt a lelket energiának is felfoghatjuk, melyeket a sámánok, illetve a magyar hagyományokban a Táltosok képesek voltak érzékelni. Kitárták tudatukat a világ felé, s minden betegséget, panaszt lelki okokra vezettek vissza. Ők lettek a mai modern kor pszichológusai, akikre a mai rohanó, és sajnos egymástól egyre távolodó, elszigetelődő társadalomban manapság újra nagy szükségünk lehet.
A Nap lángját szimbolizáló tűzzel ismét hódolunk az ősi szokásnak, hagyománynak, Rendnek .
A Nap az élet ragyogását kapcsolva össze a tűz lobogásával--ezért őseinket szólítva.
Hófehér tájban állok az égen
Hófehér tájban álmom igézem
Öregisten kérlek váltsd valóra álmom
Öregisten álmom Néked ajánlom
A sámánizmus világszemlélete szerint a négy alapelem közül a legfontosabb a NAP. A Nap és minden csillag az égen egy Föld tűznek a tükörképe, melyek körül ott ülnek őseink s énekkel beszélgetnek a régi és mai időkről.
Kati mama is fentről hallgatja énekeinket és örül, hogy itt vagyunk a Szentélynél.
A NAP= tűzanya, viszont egyúttal a Fény-anya Fényasszony.
Az augusztus hónap hajdani neve a Tűz hava és a Fény hava volt, de később a Magasztos és Magosztós nevet kapta. A hónap eredetileg magosztós hónap volt, hiszen az aratás és a
betakarítás után elosztották a termést. A gazda kiadta az aratók és béresek járandóságát, de beküldte az egyháznak járó tizedet is. Imádkozni bárhol, bármikor lehet!
„Ne építsetek az én Atyámnak templomokat! Az én Atyám temploma a Világ!” – mondta Jézus...
És ne térdelj le! Ne térdelj le Atyád előtt! Ő olyan, mint az Égi Apád!
És ne kulcsold össze a kezed! Ég felé nyújtott, nyitott tenyérrel imádkozz!
Népünk már jóval a kereszténység előtt ismerte Égi ABBA Atyját és az Égi Édesanyját, a Boldogasszonyt, akinek a neve BABBA. Jelentése: SZÉP
Jézus hogyan imádkozott? ABBA Atyám és BABBA Édesanyám!
Tölgyesiné Taraba Magdolna
Ősi Hitünk Boldogasszonyának Őrzői Becsületbeli társaság nevében
