MEGNYÍTÓ - TURUL HÁZ 2023.dec.5.
Álom havában elcsendesedik a lélek, szeretetre hangolódik.
Albert Éva Katalin textiliparművész alkotásai elkalauzolnak egy olyan világba, ahol a hit az akarat, de főképp a szeretet jelen van. Lelke tisztaságát, szépségét tárja elénk.
Az Égiekre hangolódás a haza szeretete, az Ősök tisztelete hozta létre textilkép sorozatát az Égiek segítségével, mely a világon egyedül álló páratlan kincs!
Nemcsak páratlan magyar kincs, hanem egyedi megvilágításban tette le a magyarok asztalára, mellyel az utókornak nagy feladata tovább vinni, hogy mindenki megismerhesse.
ÉGI KIRÁLYNŐNK, ANYAISTENÜNK, ASSZONYUNK
Ősi Hitünk feltehetően a Jézus születése előtt több ezer évvel ezelőtt formálódott együtt a Szárnyas Nappal, amely a küldő és a küldött kettőse: ISTEN és az Ő kiáradó Fénye a Teremtő erő és a Törvényes Tudása.
Boldogasszonyság a kezdettől való és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása a Mindenekben létező, amióta a Világ a Világ, s ameddig ISTEN akaratából az marad.
Égi királynőnk Anyaistenünk magába foglalja a Fény őrzését, Ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, Ő a kapu kapuja életnek s halálnak, valósulás szentséges edénye is.
Életünknek minden fontos helyzetét mindenkor átszövi a Boldogasszonyság.
BABBA egyetlen asszonyerő, amely megnyilvánul a fogantatáskor az élet hajnalán, ekkor az óhajtás betelik az óhajtottal.
Halálunk óráján szintén BABBA jön el, hogy a testi vágyaktól szabadult embert az utolsó átváltozásra felkészítse, hogy átvezesse a nagy vizen. Így térhetünk meg általa tisztán, szűzen a Teremtő Fényhez.
Ősi szokásunkhoz híven az üde tiszta természet ligeteibe, berkeibe az égre nézve Égi királynőnkhöz az Anyaistenhez imádkoztak, énekeltek, táncoltak Istenasszonyunk tiszteletére!
Népünk történetéből csak az maradt meg írásban, amit ezek a nyugati és idegen papok leírtak a vesztünkre és kárunkra. Minden írás említi, hogy a nép a ligetekben erdőkben „áldozik pogány isteneiknek” pogány szokás szerint.
De ebből minket csak az érdekel, hogy az ősi hiedelem népünket a romlatlan természethez kapcsolta, vagyis nem a „zsidó kereszténységbe” zsugorított életet választották, hanem egész életüket ISTEN-ük és Istenasszonyuk tisztelete volt.
Amikor az idegen egyház templomainak felépítésére kényszerítették az ősi népünket, akkor a régi szokások szerint „ASSZONYÁNAK” tiszteletet téve adta a Gondviselő a Magyar Népnek.
„ASSZONY” néven szólították nem Boldogasszonynak.
A nőiség egy istenképben csúcsosodott ki, aki ANAHITA Istennő volt. A magyarság körében az ősi Istenasszonyát mi „ ASSZONYNAK” hívtuk.
István király és Gellért püspök kihasználták azt, hogy a magyarságnak milyen különleges vonzódása van az Istenasszonyához, ahogy az elfogadható legyen az első lépésben a „Napba öltözött Asszony” fogalmát akarták elfogadtatni. Ezt egy római írásban is rögzítették és úgy látszik, hogy el is fogadták és így tőlünk mehetett át a rómaiakhoz is ez a kifejezés.
„MEGNYÍLOTT az ÉG és fénysugár kíséretében lejött az ISTENANYA gyermekével a földre.”
Ez volt a „Napba öltőzött Boldogasszony” - nak a története.
Kálmány Lajos tanulmányában a „Természet tündére” a „Nagyboldogasszony” mintegy keresztvízre tartva, mint
„boldogságos Szűz Mária” állott előttünk, hogy utóbb az egész nép nemzeti védő szentjét tisztelje benne.
A Nagyboldogasszony nevet a nép nem veszi figyelembe, sőt mióta szent Annát Nagyboldogasszonynak tudja lenni, tovább megy a hét napjai közül kiválaszt egy napot és azt szent Annáénak vallja tudni.
Kedd asszonya, mint az életet adó Istenasszony.
Ősi Boldogasszony-hitvilágunk csodálatos öröksége a Szarvas Ősanya.
(Kiállításunkban és naptárunkban a BA. sorozat első képe, július 26.Anna napra tettük ünnepnapját)
A naptárban megjelenített motívumokat elemezve látható, hogy minden befogadó forma a magyar népművészetből kölcsönzött. 
A mi szent számunk a 7-es szám, ennek fontosságára utalva a tulipánforma hét „gömbölyűséggel” végződik.
A Kos jel a „honfoglalás-kori”női pártát szimbolizálja – bár honfoglalásunk nem volt, mi hazajöttünk a Kárpát-medencébe.
A Szarvasünő a női minőséget, a Nap a férfiasságot jeleníti meg a »Kos-szarvban«. A Szarvasünő homlokán Vénusz-csillag ragyog, a Nap pedig a »Kos-szarv« között helyezkedik el. Az agancs végein a virágok egy-egy bolygó jelképei. A Szarvasünő pártája alatt láthatjuk a búza-mag-formákat, ami a középen elválasztott női szemérem – amit sajnos megcsúfoltak –, amely a női termékenység.
A ligatúra a mi ősi betűinknek az összevonását jelenti: »EGY AZ ISTEN«, a NAP körében van ábrázolva – Isten–Isten–Isten.
A Kos megjelenítése utal arra, hogy a mi ősi népünk a Szkíta, akiknek utódai vagyunk. Ők a Kos korszakban voltak a Zeniten.
„Mindenhova, ahova sikerült, becsempésztem a rovásírást, amit sajnos elfelejttettek velünk.”
SZARVASÜNŐ – ÜNŐKE – ÜNŐKŐ
Atilla fejedelem édesanyja neve: ÜNŐKE. Atilla Aranykán volt, ősi nyelven SÁR-KÁN (sár=arany-nap).
A „hunok eltüntetése” során és után hétfejű sárkányt csináltak Európa legnagyobb arany Vezéréből.
A Kárpát-medencei hegycsúcsok nevei utalnak isteni mivoltukra.
A Radnai havasok csúcsa ÜNŐKŐ, a Nő-isteni minőség szintje. Mondáinkban őrizzük az ősi Boldogasszony-hitvilágunkat.
Köszönöm, hogy eljöttetek és a képek szépségét látva a szeretet sugarában együtt felemelkedhetünk a mindennapok gondjain.
Áldás,Áldás, Áldás
Ősi Hitünk Boldogasszonyának Őrzői nevében
Tölgyesiné Taraba Magdolna
Kiállítás ideje alatt a „Boldogasszony Öröknaptár” kapható: A/4-es méretben 3.300.- Ft. A/3-as méretben 4.500.- Ft
Szeretettel ajánlom, hogy a Boldogasszony képeket nézzétek végig és egy kicsit merüljetek el ebben a hit-világban.
