„A fejlődés alapjait csak magunkban keressük…csak az a mienk, amit önerőből értünk fel. Sohasem jött létre nagy dolog ott, ahol a nemzet munkásai nem önmagukban, hanem másokban bíztak… A nemzeti nagyság alapja csak magában a nemzetben van.

— (Gróf Széchenyi István)

 

Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletünk Mátyásföldön, vitéz Molnár V. József  mellszobránál

2023. február 2. csütörtökön 16. 30

                                   M   E   G   H   Í   V   Ó

Hagyományunkhoz híven üde „Erzsébet ligetébe” hívunk Benneteket boldogasszony énekes imafohászra.  Molnár V. Józsi bácsi tanítványa volt Albert Éva Katalin textiliparművész, ezért úgy gondoltuk, hogy a nemrégiben felszentelt, Gábor Emese által megformázott csodálatos mellszobránál jöjjünk össze tanítványaival és tisztelőivel.  Ha feszít belülről, azt meg kell tenni – nem a lelkek sokasága, a mélyből jövő, állhatatos sóhaj ereje hathatós – s eleink ebben is példát mutattak nekünk. Simonné Schuck Mária Magdolnát imatársunkat  idézzük:  

                                              „JÓSKA BÁCSI NEM MÚLT, HANEM A JŐVŐ”

 – „Népünk régi hitében a földi élet fénytől fényig tart: minden gyermekkel napocska, csillagocska születik a világra, s ha meghal valaki, csillag támad a mennyen. Ez utóbbi okán találhatjuk Nimród, Attila, László, Margit… csillagát a föntben. Isten csillagokba írta a történelmünket. Földi életünkben megpróbáltatik bennünk, általunk a teremtői Fény, az egyszeriben az Örök - oka, titka, miértje ennek Istennél vagyon. (Molnár V.József)”

Ismerjük Babits Mihály költőnk Második énekéből egymás jobb megértéséhez, elfogadásához segítő kulcsot:

               „Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban.
                És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
.

Így hát ki – ki hozza magával bátorságát megnyilatkozni énekkel, ismeretekkel. (gyertya, fáklya)

Gyertyaszentelő  Boldogasszonyunk alkalmával az égi „NAP” földi mása az a tűz  amelyet állandóan táplálnunk kell hogy a TISZTESSÉG  uralkodhasson.

A tisztesség a lélek tisztaságának uralma pedig egyenlő a magyar ősvallással.

Ősi hitünk szerint a sötétség hatalmainak ideje az éjszaka – elűzésük legjobb fegyvere a Nap tükre és a tűz, melyben az ősök tanyáznak.

A láng fellobbantása segíti lelkünk igazi kapcsolatát az égiekkel. A szent tűz mellett fohászainkkal, imáinkkal virrasztunk és várjuk a Nap keltében a Napba öltözött Boldogasszonyt.

Az ősi szokáshoz híven a tiszta természet ligetében JÓSKA bácsira tekintve és az égre nézve énekelünk, imádkozunk, fohászkodunk, dalolunk, örülünk egymásnak Anyaistenünk tiszteletére.

„Boldogasszonyság
 Őshitünk Boldogasszonya föltehetően a Jézus születése előtt több ezer évvel ezelőtt formálódott, együtt a szárnyas Nappal, amely a küldő és a küldött kettőse: Isten és az ő kiáradó teremtő és törvényt adó fényessége.
„Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való, és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása; a Mindenekben létezik, amióta világ a világ, s ameddig Isten akaratából az marad. A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fény őrzését, s annak visszaadását; ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, ő a kapu …kapuja életnek s halálnak, a valósulás szentséges edénye is.”

„Gyertyaszentelőkor, amikor a Nap már egy”bakugrással” magasabban araszol az égi mezőn (s a földi teremtett mindenekben!) a föld is fölébred (a fák és a madarak után) „szuszogni”, „lélegezni” kezd. Bemutatja magát! Bár a Bak még  ekkor sem akarja megadni magát: kemény, testet-lelket bénító, feszítő fagyokat hoz az enyhületbe. Fagy és enyhület szinte naponta váltja egymást („Veronika szorítja, Dorottya tágítja” - mondogatták ilyenkor a régiek), a karácsony után még kövülten álló, moccanatlan , makacs Kecske-bak ideje végét érezve itt bakkecske módjára ugrálni kezd, s hatására mindaz, ami az elmúlt esztendőben földbe, földre került növény vagy elhullt állat, teste bomlani kezd, oszlik a rend, részek kusza halmazává válik a földi tér, s mozog, mozog, de mozgása-célja még nem adatott. A régi ember vele „bomlott” a környezettel, az égi-régi törvényt rúgta föl, a szükségképpen minden esztendőben ilyenkorra egyre kövesebbé váló törvényt, amely egész éven át szabályozta, mederbe tartotta, mértékesre szabta életét. ..Molnár V. József: Hétboldogasszony c. könyvéből - Főnix Könyvek 29., Debrecen, 2001.

Köszöntésünk után beszélgetésre szánhatunk időt: az Erzsébet Ligeti Színházban büfé áll rendelkezésünkre (tea, kávé, szendvics, süti...), mosdó. A Corvin Galéria képei alatt, egy folyosóvégi csendes helyen fotelek és székek kényelmében beszélgethetünk egészen fél 7-ig is.

SZER- ETET-TEL gyűljünk össze Ambrus Károly tárogató hangjára az Ősi Hitünk Boldogasszony Őrzői, Hétboldogasszony Kör, csömöri Szentkorona Közösség és a Világ Magyarsága Baráti körével.

Útvonal:Örs vezér térről HÉV  Mátyásföld, Imre utcáig –(H8  9 perc)    

 XVI. Erzsébet liget  - Hunyadvár u. 43/C - Szurmay Sándor  fasor https://data2.openstreetmap.hu/terkep/Budapest,Szurmay%20S%C3%A1ndor%20fasor

vagy indulás a Cédrustól:176 és a 276 autóbusz – Mátyásföld Imre utcáig (15 perc + csúcsforgalom)

Majd gyalogosan 10-12 perc: a Veres Péter úton jobbra, a zebrán átkelve az Imre utcán át, a Mátyás király téren, a mellszobrot jobbra kerülve, ott a Hunyadvár u-ig, azt átszelve kicsit balra a lakóépületek között, Hunyadvár u. 41-nél érjük el az Erzsébetliget nyitott kerítéskapuját, azon bátran belépni - rajta "parkoló" felirattal, benne a Szurmay Sándor fasort - egyenesen sétány baloldalán vannak a mellszobrok.