„Egymás mellett egyikünknek vagy másikunknak a dolgok természetes szükségszerűsége folytán el kell pusztulnia, ez az alternatíva. Mi élni akarunk, s akarjuk, hogy e föld a miénk maradjon. Válasszatok!”

— (Istóczy Győző)

A három-hatvanas kenyértől a világkormányig

2020. május 14-én vezető katolikus bíborosok állították felhívásukban, hogy a koronavírus-járvány egy VILÁG-ÖSSZEESKÜVÉS része, és a járványhelyzetet bizonyos hatalmak arra használják, hogy egy VILÁGKORMÁNYT állítsanak fel. "Ebben a jelenlegi válságos helyzetben, mi, a Katolikus Egyház Pásztorai, hivatásunkból fakadóan szent kötelességünknek tartjuk, hogy felhívást intézzünk testvéreinkhez a püspökségekben, a papsághoz, az egyháziakhoz, Isten szent népéhez és minden jóakaratú férfihoz és nőhöz." (Felhívás az Egyházért és a Világért a katolikusokhoz és minden jó szándékú emberhez/Veritas liberabit vos. Jn 8:32/.)

Napjainkban, a világjárvány apropóján konkrétan, az egész világot átfogó világhatalom totális megvalósulását vizionálják a világsajtóban, itthon is mindenféle csatornán, a legkülönbözőbb testületek nyilatkozataiban, lásd a bevezetőben idézett bíborosi felhívást.

A sokakat foglalkoztató témában felidézem Kolozsvári Grandpierre Endre gondolatait, állításait itt-ott megjegyzésben összevetem a mára kialakult állapotokkal. Előrebocsátom, pozitívabb a végkövetkeztetés, mint ami a mai köztudatban elvárt.

Kolozsvári Grandpierre Endre Történelmünk központi titkai sorozatának 7-dik füzetében olvastam először e kétfajta (köznapi és politikai) gondolkodásról, illetve a gondolkodás különböző szintjeiről. Másfajta gondolkodást, másfajta élet- és világszemléletet igényel az „ügyintézés” az emberi társadalom különböző szintjein.

A néptömegek - jelképesen szólva - a három-hatvanas kenyér, vagy, a tizenharmadik havi nyugdíj szintjén gondolkodnak. De, KGrE szavaival élve: „Létezik egy átfogóbb jellegű gondolkodás, - az egyedi vagy szellemi szintet, a társadalmi vagy politikai gondolkodást nagyságrendekkel is meghaladó léptékű, emberiség vagy világszintű gondolkodás.” (Kötött Kéve 1999. június.)

Természeti törvénynek tekinti, hogy az emberi élet minden szintjének „meg kell teremtenie a maga szellemi, értelmi vetületét, ennek szükségszerűen létre kell hozni a maga szervezetét, testületét, amit legegyszerűbben világkormánynak nevezhetünk.” Ennek az „erőközpontnak kétféle irányultsága, meghatározottsága lehet: az emberiség szolgálata vagy pedig az uralása.”  (Másfajta unió volt Atilla birodalma, mint a mai Európai Unió. Dr. Molnár Géza a természettel „együttműködő” vagy „ellenműködő” rendszerről beszél. A Tiszánál 2003)

„Ez a bizonyos erőközpont, a „világkormány”, az emberiség, a népek uralására törekszik. Tevékenységét a nagy nyilvánosság előtt elzárva folytatja. Ha ezekben az erőközpontokban tevékenykedő emberek célja a köz szolgálata lenne, nem volna szükség a titkolózásra.” (Mára annyira elszemtelenedtek, hogy nyilvánosan titkosítanak. Minden nemzetközi szerződésnek vannak titkosított fejezetei, a titkosítás gyakorlata nálunk is szinte járványszerű.)

Olyanfajta gondolkodásról ír, „… amely az egész világot, az emberiség alakulását-alakítását veszi látókörébe méghozzá abból a célból, hogy megszerezze a világ fölötti uralmat olyképpen, hogy valamilyen módon (bármiképpen, bármi áron) leigázza, s a maga hatalma alá hajtsa a világ valamennyi népét, az egész emberiséget.”

A bölcs világkormány örök békét teremtő utópiáját a legfélelmetesebb utópiának nevezi. Szerinte némely emberek, népek, nemzetek, országok uralmi hajlamával, terjeszkedési tébolyával, világuralmi törekvéseivel van a baj. „… s minél gyatrább, korcsabb valamely nép, annál inkább fűtik ezek a korcs, bűnös ösztönök. (…) Az emberiségnek a hatalmi hajlamok őrültjeivel le kell számolnia ahhoz, hogy kiemelhesse a fejét a vérzuhatagból és élni tudjon végre. (…) A fajták, népek, nemzetek az emberiség történelmi megvalósulásai, az emberiség élő képmásai, gazdag arc- és alakváltozásai, ki merné egybehabarni őket? Nem az emberekkel, a fajokkal, fajtákkal, nemzetekkel van baj, hanem a rájuk törő erőkkel.”

„Némelyek az emberiség vezérlésére törnek” – mondja KGrE, majd hozzáteszi: „Csakhogy az emberiség sem vertikális, sem horizontális értelemben, sem fajilag, sem más tagolódásában nem tekinthető egyetlen összefüggő testnek. Épp ellenkezőleg. Az emberiség faji, etnikai, politikai tagolódása történelmi és természeti erők öntörvényűen kialakult képződményei, egyes tagjai egészséges fejlődésének követelménye a teljes szuverenitás, szabadság és függetlenség. (…)

Az emberiség fölötti világuralom megszerzésére irányuló törekvések ellentétesek az ember, az emberiség elemi érdekeivel, s talán ez az oka, hogy a világuralom megszerzésére irányuló korábbi törekvések sorra elbuktak, és a jövőben is el kell bukniuk.” Kolozsvári Grandpierre Endre szerint természeti törvény, hogy a sokszínű emberiség képes a világuralmi terveknek ellenállni. (Hasonló végkövetkeztetésre jutott Konrád Lorenz is, Az ember voltunk hanyatlása című könyvében. Cartafilus Kiadó Bp. 1997)

(Amikor a hatalom konteózik (Trump, Orbán, bíborosok...) olyan érzésem van: A tolvaj tolvajt kiált.)